Sauvignon blanc

Posted on

Sauvignon blanc

sauvignon blanc a világ egyik legismertebb fehérborszőlő-fajtája, az egyetlen olyan világfajta, amelynek borát az aromatikus fehérborok között tartják számon. A Franciaországból, a Loire völgyéből és Bordeaux környékéről származó fajta leghíresebb borai eredeti hazáján kívül Új-Zélandon készülnek, de Chilében, Dél-Afrikában és Magyarországon is jó minőségű termékeket állítanak elő belőle. A 22 magyar borvidék közül 20-ban megtalálható, a két kivétel a somlói és a tokaji borvidék.

Francia eredetű neve a sauvage („vad”) és a blanc („fehér”) szavakból származik. Annak ellenére szokták egyszerűen sauvignonnak is nevezni, hogy a sauvignon valójában egy gyűjtőnév, többféle változatának csak egyike maga a sauvignon blanc.

A növény és a termés jellemzői

A fajta főként a magasabb mésztartalmú, lazább talajokat kedveli, de megfelelnek neki a homokos és löszös talajok is. A rothadásra érzékeny, fagytűrése közepes, viszont sokféle éghajlathoz képes alkalmazkodni. Szárazságtűrő.

A növény tőkéje erőteljes növekedésű, sok, erős, középvastag, rövid ízközű, barna színű vesszőt növeszt, amelyek nóduszai valamivel sötétebbek a többi részénél. Kicsi rügyei hegyesedő alakúak, alig gyapjasak, míg a vitorlagyapjasabb, pirossal futtatott végű, kissé bronzos zöld színű. A vitorlalevelek vagy kiterítettek, vagy kissé homorúak lehetnek. Levelének mérete és tagoltsága is közepes, a levelek ötkaréjúak és kerekdedek, szélük csipkés, határozatlanul bemetszett. A levél vállöble lehet záródó vagy nyílt is, a felső oldalöblök keskenyek, középmélyek és zártak, míg az alsók sekélyek, de szintén szintén keskenyek, emellett zártak vagy záródók. Karéjszélei befelé és fölfelé állnak. A levél színe sötétzöld, a fonák gyapjas, a szintén zöld levélerek is gyapjas szőrösek. A levélnyél zöld, rövid, a szártag szintén zöld. Átlagosan 100 grammos, tömött, vállas vagy hengeres fürtöket hoz, az átlagosan 15 mm × 14 mm-es, 1,8 grammos bogyók kicsik, világos színűek, feketén pontozottak, héjuk viszonylag vastag, húsuk lédús, puha, közömbös szőlőízű, fűaromájú.

Lombja rendkívül sűrű, ezért sok zöldmunkát igényel, ennek elmaradása esetén a zárt lombsátor belsejében alig fejlődnek ki érett fürtök. Középérésű, kevés fürtöt nevelő fajta.

A növény genetikailag közel áll a traminihez és a chenin blanc fajtához is. Cabernet franc-nal való keresztezéséből jött létre a cabernet sauvignon fajta.

Sauvignon blanc-borok

A bor jellemzői

A sauvignon blanc-ból készülő borok szárazak, zöldessárgák, jellegzetes illat- és ízvilággal rendelkeznek. A hosszas (legalább 3–4 éves) fahordós érlelés nem tesz jót neki, inkább az acéltartályos erjesztés és érlelés hozza ki belőle a fajtakaraktereket. Fiatal bora élénk savú, erőtejles ízvilágú, vegetális jellegzetességeket mutat. Egyes vélemények szerint illata elsődlegesen a frissel lenyírt fűéhez hasonlatos, csalános, de megjelenhetnek benne a paprikára, a mézre, a piskótákra, az ananászra, a mangóra, a spárgára, a petrezselyemre, a tárkonyra, az egresre, a rózsaszínű pomelóra, a mézdinnyére és virágokra (fehér rózsa, citrusvirágok) emlékeztető jegyek is, sőt, többen állítják, hogy a macskák vizeletének egyik illatösszetevője is érezhető a borban. Fogyasztását 8–10 °C-on ajánlják, főként halakhoz és egyéb tengeri élőlényeket tartalmazó ételekhez, pikáns fűszerezésű ételekhez, szárnyasokhoz, kecskesajtho (például Crottin de Chavignol sajthoz) és spárgához. Aperitifnek is jó.

Forrás: wikipedia